MSCI ázsiai index, Japán részvények nélkül

MSCI all Asia ex Japan index, több ázsiai befektetési alap, illetve biztosítási Unit-Linked ázsiai eszközalap Benchmark indexe.
Tőzsdei ETF alapok formájában az iShares fizikálisan illetve a db x-trackers ETF szintetikusan  követik és másoljak le a MSCI all Ázsia indexet, továbbá  határidős és opció kiírás is létezik az indexre. Londonban fontban GBP és USA dollárban USD, a XETRÁN természetesen euróban EUR, valamint Svédországban svéd koronában SEK is lehet ügyleteket kötni az indexre.
Ezen kereskedési lehetőségek akkor érdekesek ha erősödést várunk a rendelkezésünkre álló devizához képest, a fent említett devizákban. Jó példa erre a mostanában gyengélkedő forintunk, valamint az euró az USA dollárhoz képest. Mert így az árfolyamon is nyereséget érhetünk el.
Ezt a bejegyzés szorosan kapcsolódik Benchmark index miatt is a Templeton Asia Growth befektetési alap bejegyzéshez, valamint a súlyozási különbségek miatt is. Az indexben összesen 611 vállalat található, lejjebb a táblázatban pontosan láthatja a cégek %-os súlyát, országok szerint. Tehát ez az alapkezelők vezérvonala és ezen cégek piaci értékük alapján súlyozva összeállított MSCI indexét szándékoznak túlteljesíteni.

Az indexben Kína és Dél-Korea közel 46%-ban súlyozz az indexet, ellenben Mark Mobius által kezelt Ázsia befektetési alapjában Dél-Korea 6,45%-ra lesúlyozott. Hasonló a helyzet szektorális is amíg az MSCI Ázsia indexben a pénzügy 35%-ban, az IT 20%-ban van jelen, addig a Templeton befektetési alapban mind a két szektor alul van súlyozva.
Ezáltal a cégek összetétel köszönő viszonyban sincsenek egymással, azt azonban fontos megjegyezni, hogy a Templeton alap olyan cégekkel súlyoz, amikben növekedési lehetőséget lát, ellenben az MSCI Index a vállalatok piaci értéke alapján súlyozza az indexet.